Ki ne örülne, ha az óvodai ünnepségen a mi gyerekünk mondaná el legszebben a leghosszabb verset? És később ki ne szeretné, ha a gyermeke jól tanulna, ha az osztályelsők közé tartozhatna? De ez éppoly igaz ránk, felnőttekre is. Hiszen ki ne szeretné a vizsgáit tökéletesen teljesíteni? Ki ne szeretne egy prezentáció során minden fontos adatot észben tartani? De az elme, a test többi részéhez hasonlóan, megfelelő táplálást igényel, és ha idő hiányában megelégszünk egészségtelen félkész ételekkel, könnyen előfordulhat, hogy az eszünk, mivel nem kapja meg a megfelelő táplálékot, nem a legjobb formáját nyújtja majd. Az pedig egyértelmű, hogy kitartás és a szorgalom mellett elengedhetetlen, hogy az eszünk is vágjon, ha az életben sikeresek szeretnénk lenni.

Nézzük, hogy mik azok az „észélesítő” anyagok, amelyeknek szerepelniük kellene az étrendedben. A cikk végén pedig recept ötleteket is találsz, melyek jótékonyan hatnak majd elméd működésére.

A dió kikerülhetetlen, ha egészséges táplálkozásról van szó, hiszen van benne C-vitamin, kalcium, magnézium, vas, foszfor, cink, mangán, szelén, folsav, A-vitamin, E-vitamin, K-vitamin, stb. A legismertebb “észélesítő”

Lecitin

Az agyműködés serkentésében a lecitin kulcsfontosságú feladatot tölt be, mert tartalmaz egy olyan anyagot (phosphatidyl choline), amely az egyik idegsejttől a másikig szállítja az idegimpulzusokat. Lecitingranulátumhoz manapság könnyen hozzájuthatunk a bioboltokban, de aki a természetesség híve, annak a tojássárgája, a máj, diófélék, teljes magvak, szójabab, finomítatlan növényi olajok és kukorica fogyasztás javasolt.

Cink

A cink olyan nyomelem, amely a fejlődéshez és a növekedéshez elengedhetetlen, de azt kevesen tudják róla, hogy javítja a szellemi teljesítőképességet is. A cink elvileg rengeteg élelmiszerben megtalálható, de a rossz talajminőség nagymértékben rontja a növények cinkfelvevő képességét. Így az ezeket a növényeket megevő állatok húsában is kevesebb cink található majd. A cink természetes forrásai a joghurt, a búzacsíra, a szárnyasok húsa, egyéb húsfélék, a máj, a juharszirup, a vajbab és a melasz.

Omega-3 zsírsavak

Az emberi agy 30%-át az omega-3 zsírsav egyik fajtája teszi ki, tehát létfontosságú „elmetáplálék”. A lecitinhez hasonlóan az idegsejtek közötti kommunikációban játszik fontos szerepet. Bármilyen meglepő, de intelligenciánk, értelmi képességünk ezen kommunikáció egészséges működésétől függ. Mivel szervezetünk ezt az anyagot sem tudja előállítani, elengedhetetlen az olajos halak, vagy a diófélék, vagy a hidegen sajtolt olajak fogyasztása. De az omega-3 zsírsavak megtalálhatók még a tojássárgájában, a búzacsírában, biohúsokban, a tejben, a hüvelyesekben és a sörélesztőben.

“Az olívaolaj természetes antioxidánsai az E- és a K-vitamin. A szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz: linolsavat, linolénsavat és arachidonsavat”

Mangán

Bár a mangán csak kis mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, de fontos szerepet játszik többek között a csontok felépítésében, a vércukorszint szabályozásában, a zsírok és a szénhidrátok anyagcseréjében, és – ami a számunkra most fontos – segítséget nyújt az agy működéséhez, és hozzájárul az idegi zavarok kezeléséhez is. A legtöbb mangánt a gabonafélék, a dió és a mogyoró tartalmazza.

E-vitamin

Az e-vitamin népszerűségét elsősorban antioxidáns tulajdonságainak köszönheti, mert semlegesíti a szervezetben felhalmozódott, káros hatású szabad gyököket. Az agyra nem közvetlen módon van hatással, hanem például azáltal, hogy javítja a sejtek regenerációs folyamatát, mérsékli a kimerültség jeleit, és több oxigént juttat a szervezetbe. E-vitamin hiány esetében számolni kell azzal, hogy az idegrendszer is kárt szenved, ami idegességben, feszültségben jelentkezik. Gyengülhet az emlékezőtehetségünk is. A mandula, a fenyőmag, az avokádó, a papaya, a spenót, a brokkoli, a kaliforniai paprika, a búzacsíra, az oliva és az oliva olaj is tartalmaz e-vitamint.

Foszfor

A kalcium után a foszfor található meg legnagyobb mennyiségben az emberi szervezetben. Egy olyan ásványi anyag, amely javítja a koncentrációt és a memóriát és a mentális funkciókat. A foszforhiány felelhet például az Alzheimer-kór kialakulásáért. A foszfor olyan táplálékokban található meg, mint a dió, napraforgómag, tökmag, hal és a tojás.

Kén

A kén esszenciális aminosavak alkotórésze, ezért tulajdonképpen az egész testben megtalálható. Fontos összetevője a kollagénnek, amely például az izmokban, ízületekben, porcokban, inakban, szalagokban fordul elő. Fontossága ellenére hihetetlen kevés szó esik róla még a vitaminokkal foglalkozó emberek körében is. Pedig a súlyos kénhiány tünetei elég széles skálán mozognak: lassú sebgyógyulás, hegesedés, töredező haj és körmök, gasztro-intesztinális problémák, allergiák, ízületi gyulladás, pattanások, alacsony fájdalomküszöb és – ami miatt ebbe az összeállításba is bekerült – memóriazavarok. Legnagyobb kéntartalommal a hagymák rendelkeznek, de előfordul még kén a brokkoliban, a karfiolban, a káposztában, a retekben és a zsázsában is.

Ebben a témában mindenképpen érdemes kiemelni egy különleges gyógygombát, amelynek már a megjelenése is ámulatba ejtheti az embert. Ez a gomba nem más, mint a szépen-lassan egyre ismertebbé váló oroszlánsörény gomba, amely Európában kezdetben mint finom élelmiszer, később pedig, mint az idegrendszer hatékony gyógyítója került a köztudatba. A Supplements in Review tudományos folyóiratban az idegrendszer működésével kapcsolatos rovatban jelent meg egy írás az oroszlánsörény gomba idegrendszerre tett jótékony hatásairól:

Az oroszlángomba az idegrendszer hatékony védelmezője; kép forrása: wikipedia

“Az oroszlánsörény gomba hatóanyagai, az erinacinek serkenthetik az agyi Idegi Növekedési Faktort (NGF). Miért fontos az agy egészsége szempontjából az Idegi Növekedési Faktor (NGF)?
Az NGF fontos az agyi egészség szempontjából, mert elősegíti a következőket:
• Előmozdítja a friss őssejtek speciális agysejtekké történő differenciálódását
• Támogatja az agysejtek növekedését, egészséges működését, túlélését és hosszú élettartamát
• Fenntartja és szervezi az agysejteket és idegsejteket az egész idegrendszerben
• Szabályozza az agyi plaszticitással és memóriával kapcsolatos biológiai tevékenységeket
Mivel az NGF hiánya az Alzheimer-kórt befolyásoló tényezőnek tekinthető, az NGF-et az agy degenerációk lehetséges gyógyszereként azonosítják.

Fehérjeként az NGF nem tudja átlépni a vér-agy gátat. Ezért a tudomány arra összpontosított, hogyan lehetne növelni a szervezet saját NGF termelését.
Úgy tűnik, hogy a herícium kiegyenlíti a számlát – az aktív hericenonok és az erinacinek áthatolnak a vér-agy gáton. Egyes kutatók különösen az erinacinokat javasolták, mivel „gyógyszerként vehetők számításba degeneratív idegrendszeri rendellenességek esetén, mint az Alzheimer-kór és perifériás idegek regenerációja”.

Forrás: Supplements in Review: Az oroszlánsörény gomba, mint az idegrendszer támogatója (Lion’s Mane as a Nootropic), fordítás: Fodor Andras Attila

 

És végül lássuk, hogy ezekből a hozzávalókból mi milyen ételeket főzünk a gyerekeknek.

Brokkolis-diós tészta 

15 dkg dió,

1 szelet magvas, barna kenyér,

A háziasszonyok az ételfotókhoz talán nem értenek, de a képen látható brokkolis-diós tészta annál nagyobb szeretettel készült a család nagy örömére

3 dl tejszín, bors,

50 dkg brokkoli,

2 gerezd fokhagyma,

15 dkg sajt (a kedvenced)

3 evőkanál citromlé,

5 evőkanál olívaolaj,

egy csomag 50 dkg-os száraztészta

Elkészítése:

  1. Kifőzzük a tésztát. Én ehhez egy bio boltban vásároltam egészséges színes tésztát, hogy a gyerekek számára is vonzóbb legyen az étel látványa
  2. Tegyünk a vízbe sót és egy kis olajt, hogy ne tapadjon össze.
  3. A diót apró darabokra vágjuk, és száraz serpenyőben – gyakori kevergetés mellett – megpirítjuk. Majd amikor már kihűlt, ledaráljuk.
  4. A brokkolit megmossuk, és az apróra összevágott szárrésszel együtt, megsózva megpároljuk. Hideg vízzel leöblítjük, majd hagyjuk megszáradni.
  5. A kenyeret apró kockára vágjuk, majd leöntjük tejszínnel. Megvárjuk, amíg a kenyér jó alaposan beszívja a tejszínt.
  6. A megdarált diót összekeverjük az olajjal, belereszeljük a fokhagymát,  majd beletesszük a lereszelt sajt nagyobbik részét. Végül pedig az áztatott kenyeret is, amit jó alaposan kinyomkodtunk. Megfűszerezzük sóval, oregánóval és borssal. Legvégül pedig pépesítjük.
  7. A kifőzött tésztára először ráöntjük a diós masszát, és összekeverjük,
  8. A megpárolt brokkoli rózsákat elrendezzük a tésztán, óvatosan ezt is kicsit átforgathatjuk. a maradék sajttal megszórjuk és így tálaljuk.
  9. Különleges, nagyon finom tészta, ami a diótól lesz különleges ízhatású.

Az eredeti olasz receptet itt találod: http://www.vasarhelyihirek.hu/ennivalo_receptjeink_-_brokkolis-dios_teszta

Búzacsírás- ananászos turmix

Ez a turmix azért nagyszerű, mert három “észélesítőt” is tartalmaz: az ananász mangánt tartalmaz, a szójatej lecitinben gazdag, a búzacsíra az egyik legkiválóbb E-vitamin forrás

Hozzávalók:

150 g összevágott ananász

fél liter szójatej

2 evőkanál nyers búzacsíra

Ízlés szerint eg csipetnyi fahéj

Elkészítés:

Tegyük az összes hozzávalót turmixgépbe, és keverjük vele simára

Majd töltsük a turmixot magas poharakba és fahéjjal díszítsük

 

Forrás: Amanda Cross: Egészséges étrend kicsiknek, https://hu.wikipedia.org/wiki/Ol%C3%ADvaolaj

https://hu.wikipedia.org/wiki/Omega-3_zs%C3%ADrsavak

 

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás